A templom elődjét, a Mária-templomot 1015-ben alapította Szent István király. Az újjászületett épületet 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.
1015-ben alapította Szent István király az egyházi hagyományszerint a mai Budavári Nagyboldogasszony-templom, a Mátyás-templom elődjét, a Mária-templomot. Az első fennmaradt írásos dokumentum a templom létezéséről azonban csak 1247-re datálható. Az újjászületett épületet 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Vaszary Kolos, az ország prímása.
A mai Mátyás templom helyén valaha állott Mária-templom alapításáról írott források és régészeti bizonyítékok nem maradtak fenn, és csupán a török hódoltságot követően, 1690-ben, az Esterházy Pál nádor által emeltetett barokk főoltár felirata emlékezett meg a szentistváni alapításról.
Az egyházi és közhagyomány mégis úgy tartja, hogy államalapító Szent István királyunk 1015-ben alapította a Várhegyen a Mária-templomot, amely vélhetően azonos a Gellért-legendában említett Pesth minor (a középkorban Buda neve) Mária-egyházával, melyben az elbeszélés szerint a meggyilkolt Szent Gellért püspök holttestét ravatalozták fel 1046-ban. Első történeti adatokkal az 1241-1242-es tatárjárást követően találkozunk, második országalapítónk, IV. Béla király idejéből. Ugyancsak a hagyomány szerint a tatárjárás következtében megsemmisült Mária-templom helyén építtetett új templomot IV. Béla uralkodónk.
Az első fennmaradt írásos bizonyíték egy 1247. évi oklevél, amely a veszprémi püspök joghatóságát állapította meg az első Mária-templommal kapcsolatban. 1257-ben pedig a Mária Magdolna és a vízivárosi templom elismerte a Mária-templom ősiségét és rangbeli elsőbbségét, ami utalhat egy korábbi Mária-templom létezésére.
Az új templom két építési ütemben 1260 és 1269 között készült el. Kezdetben a csehországi Tisnov ciszterci monostorának építői dolgoztak rajta, akiket egy másik építőcsapat váltott, megalkotva a klasszikus gótika templomépítészetének egyik remekművét.

Fotó: falco/Pixabay
A felépült háromhajós, álkereszthajós bazilika alaprajza a (korabeli pápai székhely) lyoni katedráliséval mutatott rokonságot. Az 1279-es és az 1309-es nemzeti zsinatot a falai között tartották, illetve Károly Róbert királyt is itt koronázták meg 1309-ben.
1424-ben a templomban fogadta Luxemburgi Zsigmond vendégét, VIII. Palaiologos János bizánci császárt.
A 14. század végére, a 15. század elejére a bazilikális elrendezésű épületet csarnoktemplommá alakították át érett gótikus stílusban. Ebből az időből maradt fenn a déli mellékhajó déli falán a Mária-kapu mellett Nagy Lajos király és Erzsébet királyné faragott arcképe.
Későbbi uralkodóink folyamatosan újították a templomot a korszellem tükrében, így például 1461-1470 között Hunyadi Mátyás király megépíttette a déli harangtornyot bécsi-kassai stílusformák alapján.
Mátyás király, akiről a templom a köznyelvbeli nevét kapta, mind beiktatási, mind házasságkötési ceremóniáit is itt tartotta.
1461-ben Podjebrád Katalin cseh királylánnyal, majd annak korai halála után, 1476-ban Aragóniai Beatrixszal állt a templom oltára elé. A török hódoltság alatt, 1526-ban I. Szulejmán szultán felgyújtatta a várost, melynek során a lángok megrongálták, majd miután 1541-ben Buda elesett, a Nagyboldogasszony templom 150 éven keresztül Buda főmecsetjeként működött tovább Eszki Dzsámi, Büjük Dzsámi, valamint Szulejmán-Dzsámi neveken. A háborús pusztítások és átalakítások építőanyag-igényét a törökök a templom egyes részeinek elbontásával fedezték. Ekkor épült egy félkör alakú mihrab-fülke is, mely jelzi Mekka irányát a muzulmán hívők számára.

Érdemes elolvasniA budai vár tovább szépül, megkezdődött Görgei lovasszobra és a Fehérvári rondella rekonstrukciója
II. Józsefnek köszönhetően mentek veszendőbe a középkori értékek
1688 és 1714 között a jezsuiták vették át a Szent István Egyházaként emlegetett templomot, amelyet barokk stílusban építettek újjá, miközben a templomhoz melléképületeket kapcsoltak (szemináriumot, kollégiumot, mellékkápolnákat és egy új sekrestyét) ami során az épület elvesztette különálló arculatát. 1707-re megépült a Loretói kápolna, 1719-ben pedig első toronyórája. 1713-ban pedig elkészült a Szentháromság-szobor is. 1723-ban azonban tűzvész pusztította el többek mellett a harangtornyokat, és valószínű, a csodatevő Madonna-szobrot is. 1748-ban villámcsapás érte, ami miatt az Esterházy-féle barokk főoltárát le kellett bontani, és csak 1760-ra tudták azt pótolni.
II. József rendeletére 1785-ben a középkori értékeit, az egyházi ruhákat és tárgyakat elárverezték.
1867-ben, a kiegyezés után itt koronázták meg I. Ferenc József királyt (1867-1916) és feleségét, Erzsébetet. Ferenc József 1873-ban kelt határozata alapján reprezentatív Koronázó Főtemplommá építették át 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével. Ekkor alakították ki az épület mai, az eredeti gótikus formákat visszaállító képét, amit Schulek a szomszédos – jezsuiták által emelt – épületrészek lebontásával, és a barokk díszítések elbontásával ért el.

Fotó: Martin Jagerhofer/Pixabay
Az újjászületett épületet 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Vaszary Kolos, az ország prímása.
A templom a millenniumi ünnepségek keretében fontos, politikai megemlékezések színtere volt, újra az országos reprezentáció egyik központja lett. 1898-ban itt temették el III. Béla és Antiochiai Anna királyné földi maradványait. 1907- ben I. Ferenc József király koronázásának 40. évfordulóján új orgonát, a “Király orgonáját”, adományozta a Koronázó Főtemplomnak, 1930-tól pedig a zenekarzatot újították meg. 1915-ben megünnepelték a templom alapításának 900. évfordulóját, majd 1916-ban itt koronázták meg az utolsó magyar királlyá IV. Károlyt és feleségét, Zitát utolsó magyar királynévá.

Érdemes elolvasniÚjra teljes pompájában fog tündökölni József főherceg palotája a Budai Várban – képek
Megkezdődik a templom újjáépítése
1936-tól Schulek Frigyes fia, János megkezdte a templom felújítását a kőanyag gyors romlása miatt, amit számos helyen kellett javítani.
A II. világháború azonban félbeszakította a munkálatokat, Budapest német megszállása, majd szovjet ostroma során pedig rendkívüli károk keletkeztek az épületben.
A háborús károkat, valamint a beltéri freskókat és díszítményeket 1950-70 között állították helyre Borsos László főépítész vezetésével. A Mátyás templom új orgonáját, melyet a Rieger-Kloss orgonagyárban újítottak fel, 1984-ben szentelték fel.
1994-ben az épület előtt pokolgépet robbantottak, amely során színes üvegablakait súlyos kár érte. 2000-ben II. János Pál pápa megáldotta a Szent Korona másolatát, amellyel megkoronázták Szűz Mária szobrát. A templom teljes felújítása a 2005-öt követő években indult Deák Zoltán vezető tervező irányításával, melynek fő célkitűzése volt a fizikai felújításon túl a templom korszerűsítése, illetve az épület alkalmassá tétele hármas – liturgikus, turisztikai és zenei-koncerttermi – funkciójának betöltésére.
A megújult Mátyás-templomot 2013. október 13-án ünnepi szertartás keretében szentelte fel Erdő Péter bíboros. A templom orgonáját 2009-2014 között a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra újította fel ismét.
2020-ban Múltébresztők címmel képregény jelent meg a templom történetéről. A budai Várnegyed és a pesti Dunapart részeként 1987 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Új Ryanair járat indul Budapestről egy csodás horvát tengerparti városba
Ezek Magyarország legbiztonságosabb települései: tavaly egyetlen bűntényt sem regisztráltak
Ausztria is lezár 21 magyarországi határátkelőt
Varázslatos koreai udvari hímzések Budapesten
Saját magában ejthette csapdába prédáját a darázsfaj, amely a dinoszauruszok korában élt